Jókai Mórról és Arany Jánosról – a Magyar Irodalmi Tanszék oktatóival

  • 2021. szeptember 14. (kedd) 18.00
  • MTA SZAB Székház (Somogyi u. 7.)
 

Dr. Hansági Ágnessel, az SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszékének egyetemi tanárával, illetve dr. Hász-Fehér Katalinnal, az SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszékének egyetemi docensével Kiss A. Kriszta és Owaimer Olivér, az SZTE BTK Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola két hallgatója beszélget.
 
A program az SZTE és a SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottságával közös szervezésben valósul meg.

 

 

A könyves beszélgetés egyik főszereplője Hansági Ágnes Móric, Mór, Maurus: Jókai (Balatonfüred Városért Közalapítvány) című műve.

Hansági Ágnes könyvének elolvasása után nem kérdés, hogyan is érdemes Jókait tanítani ma: nincs még egy olyan sokszínű író a magyar irodalomban, mint Jókai Mór. A könyv címe is ezt hivatott bemutatni: pályája alatt Jókai több névvel is megjelent a nyilvánosság előtt. Egészen korai munkáit Móric név alatt publikálta, befutott magyar író Mórként vált belőle, a világirodalmi színtéren viszont már – nevének német fordítása miatt – Maurusként tartják számon. E három különböző, de mégis egybejátszó identitást összeköti Jókai szakmai és emberi elismertsége. (Könyves magazin)

 

 

Hász-Fehér Katalin két kötetet mutat be: „…hogy kegyed észre nem vette, csodálom…” Arany János és a filológiai perspektíva (Kortárs); Arany János nagyszalontai könyvtárának és széljegyzeteinek katalógusa (Universitas).

Hász-Fehér Katalin az ezredforduló magyar irodalomtudományának egyik legértékesebb, ugyanakkor majdnem „rejtélyes” alakja, amennyiben nem egyszer olyan „vesződséges” feladatokat vállal, amelyek szigorúan körülhatárolt tevékenységet írnak elő számára, ugyanakkor ennek során széles körű teoretikus megoldásokat érint… Az Arany-életmű fontos kérdéseiből kiindulva jut el általános érvényességű tisztázáshoz. (Imre László)

Ajánló:
Jókai, ahogy még sohasem láttuk, avagy egy életmű (újra) felfedezése (Könyves Magazin)
Korompay H. János: Hász-Fehér Katalin – „…hogy Kegyed észre nem vette, csodálom…”: Arany János és a filológiai perspektíva (RECITI)
Arany János-szakirodalom (ITK 2020/6)